Azt már tudjuk, hogy a kiabálás nem tesz jót a gyerekünkkel, na de mi történik akkor, ha már megvan a baj, elvesztettük a fejünket, kiszaladt az, aminek nem kellett volna?
Van az a szerencsés helyzet, amikor még mondat közben rajta kapjuk magunkat, hogy valami károsat mondunk éppen és nem veszítjük el teljesen a fejünket. Ritka csillagállás, de ha sikerül ezt elkapni, akkor megpróbálhatod nullára menteni a helyzetet azzal, hogy folytatod a mondókádat és pozitív irányba tereled a szitut.„Mert azt mondtam. És azt is elmondom, hogy a szabályokat, amiket meghoztunk, mindnek van oka. Ha érdekel ez a téma, szívesen beszélgetek erről.”
„Ne sírj már! Vagyis tudod, mit. Sírj nyugodtan, azzal kijön a feszültség. Én pedig itt leszek, ha vigasztalásra lesz szükséged.”
Aztán vannak azok a helyzetek, amiket nem lehet nullára menteni, mert annyira gáz, amit mondtunk, vagy nem vagyunk elég nyugodtak hozzá, de amikor leesik a tantusz, hogy ezt nem így kellett volna, jöhet az újrajátszás.
„Hú, ezt nem így akartam mondani. Lehetne, hogy újra eljátsszuk ezt a helyzetet, és én most jobban fogok reagálni?!”
Ha elsodortak az indulatok és nem hogy nullára menteni nem sikerült, de az újrajátszás lehetősége is elúszott, akkor nincs más hátra, utólag kell jóvátenni a dolgot. Jöhet a bocsánatkérés. De nem mindegy, hogy csináljuk! Legyen benne felelősségvállalás a tetteinkért, megbánás és próbáljuk meg jóvátenni!
Szóval ne így: „Bocsánat, de hát annyira felidegesítettél.” Ez nem bocsánatkérés, ez felelősséghárítás.
Inkább valami ilyet próbáljunk: „Sajnálom, hogy ilyen csúnyán beszéltem veled! Nem is értem, mi ütött belém. Nem szabadna így beszélnem, ezt elrontottam. Nagyon szeretlek, és azt szeretném, ha ezt te is éreznéd. Ha van ötleted, mit tehetek azért, hogy érezd, szeretlek, szólj!”
Tetszett? További pozitív fegyelmezés mondatokért gyere és csatlakozz a Pozitív Fegyelmezés klubbomhoz, ahol egy szuper támogató szülői közösség vár. Vagy kövess social média csatornáimon: Instagram, facebook, Tiktok, és Pinteresten is megtalálsz.
